Tömegközlekedéssel elérhető a Győr–Sopron és a Szombathely–Sopron vasútvonalakon. A túra Sopron belvárosából indul, mely a soproni vasútállomástól kerékpáros sávon könnyen és biztonságosan elérhető.
Túraleírás:
A soproni belvárosból induló túra egy részen követi az egykori Vasfüggöny vonalát. Túránk során többször megtekinthetjük az egykor erre haladó vasfüggöny darabjait, és a melléjük állított emlékhelyeket, magyarázatokat.
Utunkat kezdjük Sopron főterén. Ha itt kigyönyörködtük magunkat a látnivalókban (Storno-ház, Fabricius-ház, Patikamúzeum, Kecske-templom, stb.), a teret a Tűztorony felé hagyjuk el a Tómalom irányába. A város széléig. Innen még 5 kilométerre van Fertőrákos, ám az út murvás ösvénnyé változik. Továbbra is többnyire síkban, vagy lefele kerekezünk a Kis- és Nagy Tómalomig (itt büfét, és egy kis strandot is találunk), majd jobbra a jelzett irányba elkezdünk egy erdei murvás úton felfelé kapaszkodni. Fertőrákost a Rákos-hídon át gurulva érjük el, kb. 3 km. után. Jobbra, az Alsószikla, majd Patak-soron jutunk el a település Fő utcájáig. Innen, az útról leválasztott sávon kell 2 kilométert felfelé (balra) tekernünk, a Kőfejtő utáni információs pontig. Útközben betérhetünk a Kristálymúzeumba (http://kalcitkristalyok.hu/), megnézhetjük a középkori pellengért, vagy felfrissülhetünk a számos étterem egyikében. A kőfejtő után közvetlenül jobbra lévő információs ponttól jobbra kanyarodva, a csak kerékpárosoknak, és gyalogosoknak fenntartott széles aszfaltúton kerekezünk az osztrák határig (2-3 km), és élvezhetjük a talán legszebb kilátást a tóra. A határ előtt érdemes megállni a Mithras szentélynél (www.mithras.hu). Kb. 1 kilométer után érkezünk Mörbisch-be, ahol legurulunk a B10 jelzésen a második templom utáni kereszteződésig. Innentől kicsit keményebb szakasz következik, balra felfelé indulunk a B311 (Iron Curtain 13) jelzésű útra a Rosengasse-n. Pár jól jelzett kanyar után, a település határától néhányszáz méterre szőlőültetvények közötti aszfaltozott úton jutunk el egy, a domb tetején lévő pihenőhelyre, ahonnan szép kilátás tárul elénk a tóra, valamint kiépített vízvételi lehetőség is van.
Innen egyenes aszfaltúton gurulhatunk tovább egészen a Páneurópai Piknik mellett lévő határátkelőig, majd tovább Klingenbach felé. Az 1989-es pikniknek emléket állító helyen kiépített pihenő, valamint jól illusztrált, és érzelmileg is felkavaró bemutatást láthatunk a Vasfüggöny lebontása körüli időkről. Van itt határőrtorony, stilizált kelet-nyugati kapu, valamint érdekes, az akkori eseményeket dokumentáló szabadtéri kiállítás is.
Aszfaltozott úton, a B31 (Iron Curtain 13) jelzéseket figyelve (pár egyértelmű kanyar után), jutunk Klingenbach-ba, ami a Pikniktől még kb. 7 km. Ezen a szakaszon némi, kb. 80 méternyi szintkülömbségre is számítanunk kell. Áthaladunk a B16-os út fölött átvezető felüljárón, majd a Pusztaweg-en beérkezve kiépített ivókutat (Trinkwasser) találunk.
A Pusztaweg az Odenburgerstrasse-be torkollik, itt jobbra fordulunk, majd balra a második Grünberggasse-n megyünk felfelé a tűzoltóság épületéig (Feuerwehrhaus), azt balról kerülve hagyjuk el a települést. Innentől Baumgarten-ig végig az Iron Curtain 13-as utat kövessük, a szélerőművekkel tarkított tájion keresztül. Bár többnyire lefelé haladunk aszfaltozott, néhol murvás mezőgazdasági utakon, a gyakori erős ellenszél miatt nem könnyű az út. Tetézi, hogy népszerű a quad-osok között is, akik mögött nem kellemes haladni.
Hogy Baumgarten-be érjünk, egy kis kápolnánál balra kanyarodunk, majd átkelünk egy vasúti átjárón. (Ödenburgerstrasse – Ignaz Till -Gasse). Utána a Friedhofgasse-n balra fordulva érünk a már Schattendorf-hez tartozó Kraftenweg-re.
Ez a helyi főutcára (Hauptstrasse) vezet, melyről a jól jelzett irányba, balra fordulunk a templom felé (Kirchengasse). A tempomot megkerülve, pár méter után a határnál találjuk magunkat. Természetesen itt is láthatunk egy darabot a Vasfüggönyből, és információkat a lebontása körüli időkről. Ivóvíz vételi, és pihenési lehetőség is van, valamint figyelmeztető tábla vár, hogy az Ágfalváig vezető utat csak saját felelősségünkre használhatjuk. (A kerékpárút az aszfaltozott országúton vezet be minket a már magyar oldalon lévő Ágfalvára.)
Ágfalvára egy vasúti átjárón keresztül kerekezve jutunk be, majd a faluban a Lépésfalvi utcán balra kanyarodunk, ezután a templom mellet elhaladva a Temető utcára vezet minket a jelzés (Iron Curtain 13). Innen az egyértelmű jelzéseket követve vezet minket a szerencsére főként lejtős kerékpárút út Sopronig.
A városba beérve előbb az Ágfalvi úton, majd ugyan abban az irányban Bánfalvira változott nevű úton haladunk az Erzsébet-Liget sarkáig. Figyelve a kerékpáros jelzéseket át kell kelnünk az eddigi utunkon balra, majd jobbra, a Frankenburg úton haladva érjünk el a széles, szökőkutakkal tarkított Deák térig. Továbbkerekezve, a Mátyás király utcán balra menjünk el végcélunkhoz, a Széchenyi-térig."
Látnivalók:
Sopron főtere
Sopron Fő tere az 1676-ban dúlt nagy soproni tűzvészt követően nyerte el mai képét, azóta alig változott. Az ódon, erkélyes lakóházak, az alattuk húzódó, sokszor két utcát összekötő árkádos kapualjakkal és udvarokkal, az épületeken látható különféle korokról mesélő kőkeretes ablakokkal és ajtókkal, mind a történelem egy-egy szeletét tárja a látogatók elé. A falakkal és várárokkal körülölelt belvárosnak két bejárata volt a XVI. század környékén: a Tűztoronynál nyíló Előkapu és a Templom utca végénél lévő Hátsókapu. A mai belváros természetesen már több útvonalon megközelíthető, ám ez a két bejárat a mai napig jelentős. Történelmi épületei között találunk múzeumot, templomot, a Városházát és a főtéren áll a Tűztorony is, amelynek teraszáról pompás kilátás nyílik a környékre.
Tómalom:
A tómalmi mesterséges tavak vizüket a Sopron városától északra található egykor nagy víztartalmú homokos-kavicsos pannon tengeri üledékből nyerték. A tó névadójául is szolgáló malom a XVI. sz-ban épült. Mühl Konrád nagytómalmi molnár volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben. A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. Ekkor létesült a bevezető úttal párhuzamos, cölöpökön álló kabinsor és az 50 méteres távolságot befogó U alakú deszkamóló, amelyen a tó legmélyebb helye fölött egy körülbelül 4 méter magas ugrótorony is volt. A harmincas években a stranddal szembeni domboldalon néhány nyári villa is épült. A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. A fürdő jelenlegi állapota abban az időben alakult ki, és kisebb változtatásokkal a mai napig így üzemel. Szolgáltatások: Napozómólók, -teraszok, zuhanyzók, ívókutak, gyermekmedence csúszdával, játszótér, óriás sakk, pergolák, vizibicikli-, kajak-, csónakkölcsönző
Mithras-szentély:
A Fertőrákost és Fertőmegyest összekötő kerékpárút mellett római kori templomot rejt az erdő - a perzsa Napistennek, Mithras-nak szentelt római kori szentélyt. A Mithras-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték ezeket a föld alatti templomokat, avagy barlangokat, ahogy a hívek nevezték. Közülük kevés maradt fenn. A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron - az egykori Scarbantia - környékének egyik legérdekesebb római kori emléke. A Római Birodalomban kialakult misztérium vallási kultuszformája szerint az isten titkait (misztériumait) nem ismerhette meg akárki. A kultuszközösségbe felvett tagoknak először titoktartási fogadalmat kellett tenniük. Ezután lépésről lépésre, az egymásra épülő hét fokozat próbáinak teljesítése után juthattak el a teljes beavatásig, a tanok végső ismeretéig. A beavatási fokozatok titokzatos és szimbolizmusban gazdag nevei magyarul: Holló, Jegyes, Katona, Oroszlán, Perzsa, Napfutó, Atya. A Mithras-misztériumok beavatottjai az asztrológia és asztronómia tudományában is jártasak voltak. A II. század végétől a hívek jelen voltak a Római Birodalom irányításában is.
A keresztény korban a vallást elfelejtették, barlangjait egykori őrzői magára hagyták. A Fertő partján álló szentély boltozata beszakadt. A kultuszképet az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. Így telt el 1500 esztendő, míg a Mithras-barlang maradványait 1866. júliusában két fiatalember - a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó – egymástól függetlenül felfedezte.
Fertőrákosi Barlangszínház és Kőfejtő Témapark:
A Fertőrákosi Kőfejtő sziklatömbje, az elmúlt közel kétezer év során formált barlangszerű csarnokokkal különleges atmoszférájú kiállítóhely és rendezvényhelyszín. Az őslénytani bemutató területe az itt fejtett lajta mészkő keletkezésének körülményeivel foglalkozik, valamint a lajta mészkő hasznosításával foglalkozó egység. A Soproni-hegység környékét, így a Fertőrákosi kőfejtő területét is a középső miocén idején (badeni) sekély tenger borította, ennek üledékéből keletkezett az ősmaradványokban gazdag Lajta Mészkő formáció. I./2. Időalagút: 22 méter hosszú ""időalagúton"" keresztül jutunk le az ősi tenger mélyére. I./3. Miocén tenger csarnoka: megelevenedik a miocén tenger élővilága, melynek leglátványosabb elemei látogató feje fölött függő életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin rekonstrukciók. II./1. Kőbányászat csarnoka: A fertőrákosi kőfejtőt a római kor óta művelték. A kőbányászat 1948-ban szűnt meg. Ebben a kiállítási egységben a kőbányászat eszközeivel, a kőfejtés módszerével, a kőbányászat történetével ill. a kapcsolódó szakmákkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A 4 tonnás kőtömböket 8-12 pár bivaly egy hónap alatt vontatta Fertőrákosról Bécsbe, ahol a császárváros számos épületének díszített homlokzataihoz használták fel a fertőrákosi mészkövet. II./2.Kőfaragás csarnoka: A könnyen faragható és fagyálló lajta mészkő a térség kedvelt építőköve volt, amelyet számos környékbeli, soproni és bécsi építkezésnél felhasználták.
Páneurópai Piknik Emlékhely:
Fertőrákostól a határ felé vezető útról érdemes kis kitérőt tenni a Páneurópai Piknik emlékhelyhez. Az Emlékpark szabadtéri területén kellemes sétával, az információs táblák frissített tartalomának és fotók segítségével tanúi lehetünk a keletnémetek 1989-es határáttörésének. Helyet kaptak olyan a sétányba süllyesztett taposókövek, melyek ismertetik a főbb történelmi eseményeket. Az esemény 30. évfordulójára épült Látogatóközpont minden év áprilisa és októbere között tart nyitva. A létesítmény fő funkciói: közösségi információs tér, múzeumi kiállítótér, kávézó, szociális helyiségek. Az épületben egy interaktív emlékkiállítás is várja a látogatókat a Páneurópai Piknik 1989-es eseményeiről.
Melocco Miklós „Áttörés” című szoborkompozíciója, egy korabeli határőrtorony, a Szabadság harangja, a vasfüggöny egy darabja, Akadémiai Emlékerdő, gyerekjátszótér és pihenőhely várja az idelátogatókat és az emlékezni vágyókat.
Mini Vármegye Makettpark:
A soproni Erzsébet-kert szomszédságában, a régi soproni Déli pályaudvarral szemben az 1900-as évekbeli Magyarország – beleértve a mai Ausztriát is – területén fekvő Sopron vármegye legismertebb látnivalóinak makettjét láthatják a látogatók. Egy soproni vállalkozó, Bognár Csaba álmodta meg a Makettparkot, és zalaegerszegi és debreceni díszlettervezők, szobrászok, művészek kemény munkája mellett ő maga készítette el a makettek közel harmadát, például a soproni Két Mór-házat.
A harmincnál is több kiállított darab között találjuk Fraknó várát, Kabold várát, a gyórói vízimalmot, a fertődi Esterházy kastélyt, a kapuvári Szent Anna-templomot, a soproni Szent Mihály főangyal-templomot, Sopron főterét, és még sok-sok makettet. A miniatűr, valósághű látnivalók között 97 méter hosszan zakatol és pöfékel a korhű gőzvasút."