Bük városa vasúton a Szombathely-Sopron vonalon közelíthető meg. Bükfürdő távolsági járatokat is fogadó buszpályaudvarral rendelkezik. Az M86-os útról Hegyfalunál a 105-ös lehajtónál kell kitérni, majd Sopron irányába még 13 km-t haladni tovább Bükfürdőig.
Túraleírás:
Ha Bükön nyaralunk vagy a Soproni régió túráit már bejártuk, jól jöhet egy kis változatosság. A túra után a gyógyfürdőben is megmártózhatunk. A fürdő parkolójából indul a túra, északnyugat felé, Csepreg irányában hagyjuk el az üdülőtelepülést. Szakony után jobbra fordulunk, majd kis forgalmú utakon Egyházasfaluba tekerünk, Ha itt megpihenünk, utána már csak a határhoz közeli Salamonfa településén kell áttekernünk, hogy Gyalókára érjünk, ahol a római katolikus templom kínál látnivalót. Innen a kereszteződés után a már megismert útvonalon tekerünk vissza a Bükfürdőre. Ha készültünk fürdőruhával, próbáljuk ki a fürdő jótékony hatását. A gyógyfürdő főként egyedi összetételű – alkáli hidrogénkarbonátos, magas kalcium-, magnézium- és fluortartalmú – gyógyvízéről ismert, amely elsősorban mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok, valamint ivókúra formájában emésztőrendszeri megbetegedések kezelésénél alkalmazható hatásosan. A gyógyvízben való tartózkodás egyes esetekben már önmagában elegendő a gyógyuláshoz, megelőzéshez, azonban a teljes javuláshoz gyógyászati kezelések igénybevétele ajánlott!
Látnivalók:
Bükfürdő:
Bükfürdőn Európa egyik legismertebb és az ország második legnagyobb gyógy-, strand- és élményfürdője, legmodernebb szaunavilága és különleges Medical Wellness Centruma várja a gyógyulni, pihenni, feltöltődni, fürdőzni vágyókat. A 18 hektáron fekvő – az elmúlt években szinte minden elemében megújult – fürdő 34 medencével, árnyas fákkal borított stranddal, több mint 5000 m2 vízfelülettel minden korosztály számára tökéletes kikapcsolódást nyújt. Bükfürdő Vas megye északnyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál található, félúton Bécs és a Balaton között.
Gyalóka:
Műemlék jellegű a homlokzati tornyos, egyhajós barokk, 1761-ben épült római katolikus templom, nevét. Keresztelő Szent Jánosról kapta. Eredeti népies barokk berendezése nagyrészt megmaradt, elsősorban a szobrokkal díszített oltár és a rokokó díszes orgona érdemel figyelmet. A templom melletti Nepomuki Szent János szobor a 18. század második feléből való. A temetőben régi sírkövek láthatók.