Túraleírás:
A teljes tavat megkerülő kör teljesítése egy nap alatt fárasztó, de lehetséges. Ellenben az átlagos kondíciójú kerékpárosoknak érdemes 2 napban tervezniük. Hosszú, többnapos útvonal, nagyobbrészt teljesen sík vidéken, kitűnően jelzett, többnyire szeparált, szilárd burkolatú kerékpárutakon, csekély forgalmú helyi közlekedésű mellékutakon vezet.
A kétnaposra tervezett túra legideálisabb kiindulópontja Fertőd, az óramutató járásával megegyező irányba indulva. Fertődi indulással az éjszakát Purbachban vagy környékén érdemes eltölteni. Így az első nap, még pihenten letudjuk az útvonal emelkedőit, a második nap sík vidéken tekerhetünk. Az útvonalon a B10 feliratú táblákat kövessük. Az első napot a fertődi kastélytól Fertőszéplak felé indulva kezdjük. Innentől utunk változatos, de jó minőségű kerékpárút vezet át a következő falvakon, és a köztük lévő kiépített kerékpárutakon a Sopronhoz tartozó Balfig. Útközben Hegykőn felkereshetjük a helyi gyógyvízre épült 8 medencés termálfürdőt.
Balf után Fertőrákos következik, ahol a híres kőfejtőt találjuk, a település után ágazik el az út Fertőmeggyes és a határ felé. Útközben pazar kilátást élvezhetünk a Fertő tó nádtengerére, és erdők által kísérve vezet az út a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott kis határátkelőhöz. Közvetlenül a határ előtt még a magyar oldalon, egy jellegtelen épület alatt találjuk a Mithras-szentély, melyet a környéken szolgáló római katonák építtettek Mithras, a napisten tiszteletére. A sziklába vájt szentélyben közel kétezer éves festett domborművet láthatunk, semmiképp se hagyjuk ki.
A tovább haladva nemsokára Fertőmeggyesre, azaz Mörbisch kisvárosába érünk, melynek fő jellemzője a főutcából nyíló kis közök, a „Hofgassé-k”. Innen a bájos Ruszt városkájába tekerünk, amely történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa volt annak idején. Számos kiváló pincészet kínálja itt borait, melyeket a hangulatos udvarokban el is fogyaszthatunk. A B10 útvonalat követve haladunk tovább Oggau irányába. Innen Neusiedl városkáját délről megkerülve a B10-esen, egy szép csatorna mellett kerekezünk Welden érintésével Podersdorfba. Itt érdemes kimenni a móló végén magasló, piros-fehér csíkosra festett világítótoronyhoz.
Innen madármegfigyelő tornyokat érintve kerüljük körbe a Fertő tavat, a közben átszelve környék szikes pusztáit, ahol megfigyelhetjük a nemzeti parkban élő számtalan vízimadarat. Nemsokára újra visszatérünk Magyarországra a kishatáron át, majd a Sarród felé vezető, új kerékpárutat használva tekerünk el Fertőújlakra. A településtől néhány száz méterre egy fából épült kilátótoronyból vehetjük szemügyre a mocsaras lápvidék gazdag madárvilágát. A kis forgalmú aszfaltúton, egy kilométer után keresztezzük a Hansági-főcsatornát, innen indul a Sziki Őszirózsa tanösvény, melyen, a párhuzamosan a csatorna töltésén futó földúton tehetünk egy kis kitérőt a madárlesig. A Fertő-Hanság Nemzeti Park központjaként funkcionáló Kócsagvárról híres Sarród falu hangulatos főutcáján gurulunk végig, majd egy bal kanyar után a faluval egybeépült Fertődre érünk, túránk kiindulópontjára.
Látnivalók:
Fertő tó
A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található. A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava - hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30°C-ot. Fertőrákosi kőfejtő: A kőfejtő területén évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tenger hullámzott. Mészvázú állatok, csigák, kagylók tengerfenékre süllyedt maradványaiból alakult ki a lajtamészkő. Alaposan megvizsgálva a kőzetet, még ma is láthatunk néhol megkövesedett állati maradványokat. Már a rómaiak is bányásztak itt mészkövet, a XIII. században pedig a szerzetesek vitték innen a mészkövet a lébényi templom építéséhez. 1944-ben zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött itt, majd 1948-ban végleg befejeződött a bányászat. Az egykori kőfejtő ma népszerű turisztikai látványosság, de itt vezet a Kövi Benge tanösvény és a Barlangszínházat is itt találjuk.
Kócsagvár:
Az egykori sarródi kikötő helyén ma hazánk ötödik nemzeti parkjának 1993-ban átadott központi épülete, a Kócsagvár áll. Nevét a helyi madárvilág egyik jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. A Makovecz Imre neve által fémjelzett organikus építészeti stílust követte az épületet tervező Koller József. Az épületegyüttes díszes kapuja külön jelentéstartalommal bír - két egymás felé forduló nagy kócsagot ábrázol, ahol a kapuszárnyak az üdvözlésre kitárt madarak szárnyait szimbolizálják.
Fertőd kastély:
Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri pompával való átépítése. Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár."