Időigénye: 5 óra
Túraleírás: A soproni vasútállomásról induló túra egy részen követi az egykori Vasfüggöny vonalát. Kis kitérővel megnézhetjük az egyedülállóan szép belvárost is, a város jelképének számító Tűztoronnyal együtt. A városközpontot Ágfalva felé hagyjuk el szinte végig kerékpárúton, majd beérve Ágfalva központjába a templom után balra fordulva megkezdjük utunkat a Soproni-hegység belseje felé. A fenyvesekkel kevert lombhullató erdőség által övezett egykori kisvasúti nyomvonalat követve megérkezünk Fehér-úti tó partjára, ahol érdemes megállni egy pihenőre. Innen a Lackner kereszt érintésével bringázunk tovább, majd az egyre emelkedő szakaszon felfelé haladva tehetünk egy kis kitérőt a közeli Szent István-akna bejáratát megnézni. A kitérőről visszatérve figyeljünk, mert le kell térni az aszfaltútról Magasbérc irányába vezető erdei útra. A Magas-bérci kilátónál érdemes a kellemes pihenőtető környezetben egyet szusszanni és a csodás panorámában gyönyörködni. Utunkat folytatva a határ mentén vezető erdei úton haladunk, majd az út eltávolodva a határtól a Muck ház felé vezető út elágazásáig tart. Érdemes balra fordulva kis kitérőt tenni a „Muck” felé, ahol a határőrség egykori telephelyén az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont épül. Már áll a fogadóépület, az iroda, a kültéri tanterem, valamint hamarosan elkészülnek az állatok etetőkkel és önitatókkal felszerelt karámjai. Visszatérve az elágazáshoz haladunk tovább keleti irányban a határ mentén vezető erdei útra, majd szinte a határátkelőnél elérjük a Neckenmarkt (Sopronnyék) Harka közötti aszfaltutat. Ezen balra fordulva haladunk tovább Harka központjáig. Harkából Sopronba nem javasoljuk a közút használatát. A két gyönyörű templomot magunk mögött hagyva a település kis utáin keresztül hagyjuk el Harkát és ismét igazi MTB-s útvonalon, mezőkön erdősávokon , ligeteken keresztül érkezünk meg Sopronba a Lővér kempinghez, majd a kerékpárúton térünk vissza kiindulópontunkhoz, a vasútállomáshoz.
Látnivalók:
Sopron főtere Sopron Fő tere az 1676-ban dúlt nagy soproni tűzvészt követően nyerte el mai képét, azóta alig változott. Az ódon, erkélyes lakóházak, az alattuk húzódó, sokszor két utcát összekötő árkádos kapualjakkal és udvarokkal, az épületeken látható különféle korokról mesélő kőkeretes ablakokkal és ajtókkal, mind a történelem egy-egy szeletét tárja a látogatók elé. A falakkal és várárokkal körülölelt belvárosnak két bejárata volt a XVI. század környékén: a Tűztoronynál nyíló Előkapu és a Templom utca végénél lévő Hátsókapu. A mai belváros természetesen már több útvonalon megközelíthető, ám ez a két bejárat a mai napig jelentős. Történelmi épületei között találunk múzeumot, templomot, a Városházát és a főtéren áll a Tűztorony is, amelynek teraszáról pompás kilátás nyílik a környékre.
Fehér úti tó Csodás erdei horgásztó Sopron mellett, amely minden évszakban szebbnél szebb arcát mutatja. A tavat Görbehalom bányásztelepülésen találják. Másik elnevezése (Brennbergi-víztározó) és létrejötte is szorosan kapcsolódik Magyarország első kőszénbányájához Brennbergbányán. 1868-69-ben építették meg a szén szállítására a Brennbergbánya és Ágfalva közötti keskeny nyomtávú vasútvonalat. A Rák-patak medrét egy 222 méter hosszú és 27 méter magasan futó fa völgyhíddal szelték át, amelyen eleinte lóvontatással, majd gőzmozdonyokkal szállították a szenet Ágfalvára. A XIX. század végén építették a fahíd köré azt a vasúti töltést, amelyen keresztül folyik át a Rák-patak, amelynek felduzzasztásával hozták létre a mai horgásztavat. A XVIII.-XIX. században a bernnbergi szén rendkívül keresett volt, ezért a tervek szerint Bécstől Sopronig építettek volna egy csatornát, hogy Bécset és a környékbeli ipari körzeteket olcsó szénnel lássák el. A csatorna végül a Bécsújhely környéki Pecsenyédig (ma: Pötsching, Ausztria) épült csak meg. A kb. 40 kilométeres távolságon eleinte szekereken majd, az 1847-től a sopron-bécsújhelyi vasút vonalán szállították a szenet a csatornáig. Ágfalvára, a vasúti átrakodó helyre, a Fehér úti tavat szegélyező vasúti töltésen keresztül jutott a barnaszén.
Magas-bérci kilátó A Soproni-hegység legmagasabb magyarországi pontján (557 m) található a Magas-bérci kilátó. A parkerdő ezen részét csak néhány turistaút szeli át. Ennek oka, hogy erre a vidékre a Vasfüggöny időszakában külön engedéllyel lehetett csak belépni ill. védett természetvédelmi területek húzódnak az egykori határsávban. Vadgazdálkodási és Vadászati tanösvény vezet a kilátóhoz, ahol interaktív információs táblák és vadgazdálkodási berendezések segítenek eligazodni a vadgazdálkodás és vadászat rejtelmeiben