Időigénye: 3 óra
Túraleírás:
Sopronból a fegyházáról híres Sopronkőhida irányában kerekezünk ki, kiváló kerékpárúton, mely a népszerű horgász és fürdőhelynek számító Tómalom tavai mellett vezet el. A kellemes hangulatú tóparton megpihenve, esetleg a vízben megmártózva töltött idő után Sopronkőhida felé indulunk tovább, de a Golgota elnevezésű településrésznél nem a kőfejtőjéről híres Fertőrákos felé fordulunk, hanem balra tartunk a Pozsonyi úton az országhatár felé. Ez a terület adott otthon a modern kori európai történelem egyik fontos eseményének – a Páneurópai Pikniknek. A magyar és osztrák szervezésű összejövetelen a keletnémet polgárok áttörték a határkaput, és szabadon távoztak Ausztria irányába – a vasfüggönynél érvényben lévő tűzparancs ellenére a magyar határőrök nem léptek közbe. A pikniken indult események láncolatának következménye a berlini fal leomlása és a két Németország egyesülése is. A neves esemény emlékét a Páneurópai Piknik Emlékhely őrzi. Innen az országhatárral párhuzamosan haladunk nyugati irányba, majd délnek fordulunk és a kiváló minőségű kerékpárúton indulunk visszafelé Sopron irányába. A Hubertusz kilátóból egyedülálló körpanoráma tárul elénk, látható a Schneeberg, Fraknó vára és a Fertő tó is. A kilátót elhagyva jól kitáblázott kerékpáros útvonalat követve követve térünk vissza Sopronba.
Látnivalók:
Tómalom:
A Tómalom fürdő története az 1500-as évekre nyúlik vissza, bár egyes szerzők szerint a tavak rómaiak korban is léteztek. A patak vizéből mozgási energiát nyerő malom épületét 1550 ben említik először. 1822-ben nyilvános fürdőt létesítenek a tóparton, majd 1920 és 1922 között Schneider Ferenc építész tervei alapján épült meg a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő. A tófürdő ma is nagyon népszerű fürdőhely.
Páneurópai Piknik Emlékhely:
Ez a helyszín a megtestesült történelem: azon a helyen, ahol a határátkelőt annak idején áttörték a menekültek 1991-ben egy kopjafát állítottak föl az egykori szervezők. Az Emlékparkban álló lélekharangot Debrecen város adományozta, a pagodaszerű épületet és kutat a Japán-Magyar Baráti Társaság építtette, a kinyíló kaput ábrázoló műalkotást pedig Ratatics Ottó kőfaragó mester és csapata készítette az Országos Kőfaragó Ipartestület keretein belül. A parkban ismeretterjesztő táblák mutatják be az itt történteket korabeli fotók és leírások segítségével. Melocco Miklós „Áttörés” című szoborkompozíciója, egy korabeli határőrtorony, a Szabadság harangja, a vasfüggöny egy darabja, Akadémiai Emlékerdő, gyerekjátszótér és pihenőhely várja az idelátogatókat és az emlékezni vágyókat.